<<

folytatáshoz katt a képre

Öööö.....az úgy volt, hogy a hevedert becsatolták, mert aki életében először ül versenyautóban, az még nem tudja ám, hogyan is működik a négy pontos biztonsági öv, a lázas izgalomtól remegő kezekkel, örültünk hogy a verejtékező tenyerünket a nadrágunkba törölhettük. És innen már, általában nem szokott visszaút lenni. Ez az a pont ahol az ember intravénásan is megkapja a dózist és egy életen át rabja lesz az endorfin termelés e fajtájának. Az első élmény feldolgozásához napok kellenek és mire az ember azt hinné, már nem lehet jobb, akkor rádöbben, hogy később is, minden egyes alkalommal ugyanazt a mámorító érzést éli át, mint legelőször. Nincs két azonos rajt, egyforma kanyar, ugrás, féktáv, mindig minden változik, ami igazán különlegessé teszi a körülményekhez való alkalmazkodást, és a cél, minél gyorsabban teljesíteni a szakaszt , és ha visszaszámolnak egy különleges világban érezhetjük magunkat.

Ezt szeretnénk minél többször átélni!